Monasterio de la Conversión
  • Inicio
    • Fraternidad laical
    • Carisma
    • Comunidad >
      • Quiénes somos
      • Historia
  • Interioridad
    • Oración
    • Estudio
    • Laboratorio de la fe
    • Palabra de Dios
  • Misión
    • Civitas Dei >
      • Civitas Dei 2025
    • Civitas anteriores
    • Itinerancias
    • Camino de Santiago
    • Encuentros JARIS
    • Ecumenismo
  • Hospedería
    • Agenda - hospedería
  • AÑO JUBILAR
    • Noticias
    • Celebraciones
  • HORARIO
  • News!
  • Contacto
  • Artesanía
    • Talleres artesanos >
      • OTROS
      • CIRIOS
    • Rosarios
  • Testimonios
Imagen

​Nyolcadik ágostonos vándorút Magyarországon

Az idei ágostonos vándorutunk több, már megkezdett, szálat font tovább. A vándorút időpontjául a pünkösdi hétvégét választottuk, hogy ezzel is a Szentlélek kiáradásának a kegyelme kísérje lépteinket.

Pénteken azokkal a fiatalokkal találkoztunk, akik már tavaly is velünk tartottak a nyári Civitas Dei ifjúsági táborunkban, és idén is készülnek eljönni. Nagy öröm volt látni őket, ahogy a tavalyi, táborbeli élményeiket felelevenítették, ezzel is lelkesítve mindazokat, akik idén fognak először velünk tartani. Az az önfeledt öröm, amellyel ismét készülnek Spanyolországba jönni, és amely a találkozón vidámságban, közös éneklésben is ki fejeződött, megerősített bennünket abban, hogy a nyelvi, kulturális különbség nem képezhet akadályt azok között, akik egy szívvel, lélekkel keresik az Isten Országát.

Szombaton és vasárnap a Gyöngyök Útja hagyományos pünkösdi zarándoklatához csatlakoztunk, melynek szervezését hüséges zarándokbarátaink, a Via Margaritarum "gyöngyei" vállalták magukra. A lelki úthoz a megbocsátás témáját választottuk. Külső utunk tükrözte a belső utunkat is, a friss, tavaszi természet a Pilis dombjai között azt a Szeretet Istent mutatta meg nekünk, aki szüntelenül kész adni megbocsátó szeretetét. A résztvevők nyitottsága és szeretete mutatta, hogy a Jóisten kegyelme cselekvően jelen van közöttünk. A zarándoklattal részt vettünk a hagyományos hajnali misén Pilisszentléleken, ahonnan továbbmentünk úticélunk, Esztergom felé. A bazilika altemplomában Mindszenthy bíboros sírjánál ismét a Jóisten kegyelmére bíztuk a Közösség magyarországi itineranciáit.

Pünkösdhétfön a Karizmák Ünnepére, Máriaremetére látogattunk ki a Zarándokpont sátrához csatlakozva. Nagy öröm volt számunkra az éppen véget ért pünkösdi zarándoklat több résztvevöjével ismét viszontlátni egymást, vagy Kárival, a Hospital de Órbigoban szolgáló magyar zarándokfogadóval találkozni. Nagyon erősen éreztük a látogatók felénk áradó érdeklődését, bizalmát, ahogy szándékaikra imádságainkat kérték. Ez az esemény arra is alkalmat adott, hogy Bego növérünknek - aki idén velünk tartott - bemutassuk a Magyarországi Katolikus Egyház, a különböző szerzetesrendek, lelkiségi mozgalmak hazai jelenlétét.

Ezen a vándorutunkon is erősen éreztük a Jóisten áldását, ahogyan évröl évre vezet bennünket mindig új horizontot nyitva.
Imagen

8ª Itinerancia agustiniana en Hungría
​

Nuestra itinerancia agustiniana de este año ha seguido tejiendo varios hilos ya lanzados. Escogimos el fin de semana de Pentecostés para que nuestros pasos vayan acompañados por la gracia del Espíritu. 

El viernes nos encontramos con los jóvenes que el pasado verano participaron en nuestro campamento Civitas Dei y se están preparando para venir de nuevo este año. Nos alegró mucho verles revivir sus experiencias del campamento, animando a los que vendrán este año por primera vez a nuestro monasterio. La alegría que irradiaban preparándose a venir de nuevo a España y que se percibía en el ambiente del encuentro y a la hora de cantar juntos, nos da la certeza de que las diferencias lingüísticas y culturales no pueden ser obstáculo para los que buscan el Reino e Dios con un solo corazón y una sola alma. 

El sábado y el domingo participamos en la ya tradicional peregrinación de Pentecostés por la Ruta de las Perlas, organizada por nuestros fieles amigos peregrinos, "las Perlas". Para el itinerario espiritual escogimos el tema del Perdón. La ruta reflejaba nuestro recorrido interior: la naturaleza joven, primaveral de las colinas del Pilis nos mostró el Dios Amor que nos de incesantemente su amor perdonando. La apertura y el cariño de los participantes fue una expresión de que la gracia del Señor estaba actuando entre nosotros. La peregrinación nos condujo a la Eucaristía matutina de Pilisszentlélek y de ahí seguimos el camino hacia Esztergom, nuestra meta final. En la cripta de la basílica, ante la tumba del Cardenal Mindszenty, encomendamos una vez más al Señor nuestras itinerancias en Hungría. 

El lunes de Pentecostés, fuimos a la Feria de los Carismas a Máriaremete, formamos parte del puesto de las Peregrinaciones (Zarándokpont). Nos alegraba volver a encontrarnos con varios de los participantes de la peregrinación de Pentecostés y también con Clara, hospitalera húngara en Hospital de Órbigo, en pleno Camino de Santiago. Sentimos fuertemente el interés de los visitantes y también su confianza a la hora de pedirnos oraciones por sus intenciones. Este evento nos dio la posibilidad de enseñar a nuestra hermana Bego - que nos acompañó este año - la presencia en la Iglesia Católica en Hungría de distintas realidades, órdenes religiosas y movimientos eclesiales.

De nuevo sentimos palpable durante la itinerancia la gracia de Dios que nos acompaña y guía año tras año, abriendo horizontes nuevos. 

Imagen
Imagen

INSCRIPTION
Imagen

FOTÓK
Imagen

2017 A KIENGESZTELŐDÉS HÚSVÉTJA

​AGNUS DEI, ​
qui tollis peccata mundi, 
​miserere nobis et dona nobis pacem

“Béküljetek meg Istennel!” 

​(2Kor 5,20)
Imagen
Mindent ajándékba kaptál. Életedre rányomta pecsétjét az ingyenesség elve. A hála ezután jön, mikor rácsodálkozunk arra, amit kaptunk, miután elfogadtuk az ajándékot, akkor, csakis akkor fakad fel természetes gyümölcsként a hála. Az ingyenesség elve szövi életünk szövetét a világban: találkozássá, kapcsolattá, egységgé válik. A kölykét szoptató anya megkezdte a véget nem érő odaadást, amely által kicsinye, akit méhében hord, karjában tart vagy kézenfog, az élethez kötődik – az övéhez és mindazokéhoz, akik nap mint nap éltetik; az Élethez, amely Istentől jön. A kegyelem, az adás formál bennünket. 
De az emberi kapcsolatok szövetében vannak ellenséges, erőszakos szálak, melyek halállal, megsemmisítéssel fenyegetik az élet ajándékát. Az emer állatiassága kifinomultabb az állaténál. Sok háború van mögöttünk, amit nem elbeszélésből ismerünk, hanem személyesen éltünk át. Sok csatában voltunk hóhérok és áldozatok,; társadalmunkban, otthonunkban és a szívünk mélyén. 
Ellenségességbe taszító bűn, hogy elfeledkezünk Istenről, egymásról és a létezés csodájáról. A felejtés ragaszt bennünket a múló pillantaba, mert szem elől vesztetjük a látóhatárt, az értelmet, a reményt, a jövőképet, az Isten tervét, jelenlétét, társaságát, barátságát. Aki ezt elfelejti, milyen könnyen belekerül az agresszivitás, a barbárság, a gúny, a hazugság örvényébe! Ennek a fának keserű gyümölcse az ártatlanok meggyilkolása, a polgár- és világháborúk, a mindenkori és minden népet sújtó tömegmészárlások, de a testvérháborúk is, annyi süket neheztelés, nemzedékről nemzedékre megőrzött rossz; és mindenek előtt a szívünk mélyén megbúvó sötét vad, ami néha felhördül, mint az állat és a felszínre kerülve mindent eltipor. Mennyi erőszakosság, mennyi sértődés, mennyi agreszivitás van emberi történetünkben! A mélyből, a sötétségből, a feneketlen kúból kiáltok Uram, hozzád!


“Amikor még bűnösök voltunk, és képtelenek arra, hogy visszatérjünk Hozzád, a végsőkig szerettél minket” (I. Kiengesztelődési Eukarisztikus ima ). Senki sem ártatlan előtted, Uram (Zsolt 143, 2; 76, 8; Náh 1, 6), de Te irgalmas Isten vagy, a kiengesztelődés és a megbocsájtás Istene, nagy a Te irgalmad (Iz 55, 7; Ld. Kiv 34, 7; Neh 9, 17). Fiad, Jézus Krisztus áldozati állattá lett, hogy kiengesztelődést szerezzen bűneinkért (1Jn 2, 2: 4, 10). A bárány nem lehetett áldozati állat, de Ő igen. Ő volt az egyetlen mindenek között, aki azt mondhatta: “Íme itt vagyok, hogy teljesítsem akaratodat”. A bárány nem, de Ő igen. Magára vette az állatit, amit a hozzánk hasonló, de ártatlan embernek magára kell vennie. Ő a Bárány, aki azért jött, hogy elvegye a világ bűneit (Mt 9, 2; Lk 7, 48; 15, 4-7; 19; Jn 4; Apcsel 99). Hála neki, mindent újra ajándékba kaptunk.
Azért jött, hogy összefércelje a felhasadt szövetet, azt a fehér lenruhát, amit születésünkkor öltöttünk magunkra. Ezért elfogadta alázatos és rászoruló gyengeségünket, s hagyta, hogy anyai gyengédségünk átölelje. Kicsiny és alázatos Agnus Dei, istállóban született kisbárány. 
Agnus Dei, a miénk, mert fájdalmainkat, betegségeinket, szegénységünket felkarolta. Felvette ellenségeskedéseinket és megszabadította őket az ellenérzéstől, a bosszúvágytól, a nehezteléstől. Vállára vett bennünket és felelősséget vállalt létünk minden szegény, középszerű és bűnös voltáért. Folyton jót tett válaszul a rosszra, határtalanul szeretett, különösen a föld kitaszítottjait és elfeledettjeit. 
Agnus Dei, a miénk, mert számos bűnt megbocsájtott és kiesdte számunkra az Atyától a bocsánatot. Nemcsak sebei szereztek gyógyulást (1P 2, 24; Iz 53, 5), hanem szavai bocsánatot: “Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek” (Lk 23, 34). Az Aytya Őbenne újból életet adott nekünk, kegyelemmel teljes, szeretetben bővelkedő életet. Agnus Dei, qui tollis peccata mundi, miserere nobis.
Agnus Dei, mert alászállt halálunk poklára, hogy kiemeljen onnan bennünket. A láthatatlan Isten látható Arca eltorzult, az Isten élő Szava elnémult, a hozzánk hasonló hús-vér test önként megromlott, feláldoztatott, megkínzatott. Meghalt, hogy megnyerjen bennünket, hogy kiengeszteljen bennünket Istennel és nekünk adja Lelkét.
Ezért, hogy az agyagból újraformálja az elveszett képmást, mint vágóhídra vitt Bárány magára, saját személyére vette a megsérült hasonlóságot, erőszakosságunkat és agresszivitásunkat. E Bárány vére mosta tisztára az emberiség vöröslő ruháját (Ap 7, 14; Iz 1, 18) és készített helyet nekünk a Menyegzői Lakomán (Ap 19, 7-9; Ef 5, 26- 27), a Kiengesztelődés, a Megbocsájtás és a Béke Asztalánál. 
Jön majd egy új emberiség, hátrahagyva annyi bűnt és vétket, amely nem rosszal hanem jóval fizet a rosszért; kezeit nem a közömbösségben, hanem a megbocsájtásban mossa. Akkor kezdődik majd a Menyegzői Lakoma; az Isten, az ember és  minden teremtmény közötti megronthatatlan szövetség ideje. Minden díszes lesz és semmi sem romos,; újjáépült és töretlen; újból rendben, mint a teremtés első napján, nem pedig a halál és a harag zűrzavarában. A szeplőtelen és hibátlan Báránytól jön majd a kegyelem, az ártatlan áldozati Báránytól jön majd a megbocsájtás, a kiengesztelődés és a béke. Az egész teremtett világ olyan lesz, mint a Vőlegényének felékesített menyasszony (Ef 5, 26-27; Ap 21, 2; Ap 19, 8; Iz 62, 4-6; 65, 18), aki a végsőkig szerette s önmagához hasonlóvá tette őt. Jézus azért jött, hogy az emberek tévelygő és elvétett útjait kiegyenesítse. A tehetetlenség, a “nem bírom”, az erőszakmentesség közepette teszi ezt; nem egy istentelen cél érdekében, hanem a Bárány alázata és szelídség jegyében, mert ez éppen az Isten ügye. Ez talán az igazi ígéret a világnak: a lebombázott Szíriának, az éhező, elszegényedett és törzsi ellentétek szaggatta Afrikának, a menekültek millióinak, akik Melilla és Mexikó köré emelt magas határkerítésen másznak át…? Ez lesz talán a kegyelem, ami által felhagyunk minden ellenségeskedéssel, minden bosszúval, minden gyűlölettel? Talán a Húsvét ragyogtatja fel az új eget és az új földet, ahol az emberek békében és kiengesztelődésben élnek? Agnus Dei, qui tollis peccata mundi, miserere nobis. Agnus Dei, qui tollis peccata mundi, dona nobis pacem
Hordozzuk ezt a húsvéti reményt, legyünk a kiengesztelt élet megtestesítői; tegyünk nap mint nap vidám tanúságot Isten bocsánatáról (Ferenc Pápa, MV, 10). Mondjuk testvéreinknek: “Krisztus nevében béküljetek meg Istennel!” (2 Kor 5,20)


BOLDOG HÚSVÉTOT. ¡Alleluja, Alleluja!


M. Prado
Megtérés Közösség
Con tecnología de Crea tu propia página web con plantillas personalizables.
  • Inicio
    • Fraternidad laical
    • Carisma
    • Comunidad >
      • Quiénes somos
      • Historia
  • Interioridad
    • Oración
    • Estudio
    • Laboratorio de la fe
    • Palabra de Dios
  • Misión
    • Civitas Dei >
      • Civitas Dei 2025
    • Civitas anteriores
    • Itinerancias
    • Camino de Santiago
    • Encuentros JARIS
    • Ecumenismo
  • Hospedería
    • Agenda - hospedería
  • AÑO JUBILAR
    • Noticias
    • Celebraciones
  • HORARIO
  • News!
  • Contacto
  • Artesanía
    • Talleres artesanos >
      • OTROS
      • CIRIOS
    • Rosarios
  • Testimonios